Szerző: Rezső Orsolya, statisztikai elemző, Közbeszerzési Hatóság
Címszavak: közbeszerzés, zöld közbeszerzés, közbeszerzési statisztika, zöld szempont, fenntarthatóság
A Közbeszerzési Hatóság évek óta elkötelezett támogatója a környezetvédelmi, szociális és innovatív, azaz a fenntarthatósági szempontok elterjesztésének a hazai közbeszerzési eljárásokban. E célt szolgálja az is, hogy a Közbeszerzési Értesítő Plusz statisztikai rovatában minden évben részletes statisztikai elemzés jelenik meg mind a környezetvédelmi, mind a szociális közbeszerzésekről. A 2023. V. évfolyam 6. számában a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2022. évi statisztikáinak vizsgálatáról írtam, ennek az elemzésnek a tárgya a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2023. évi alakulásának vizsgálata.
A zöld közbeszerzési eljárást az Európai Bizottság a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében olyan eljárásként definiálja, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérők azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházásokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé az értékelési, illetve egyéb követelményként a környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, amelyre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, miután a hirdetményminták hiányosságai miatt az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok. A 2023 október végén bevezetett új e-Forms mintákban már elvileg szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerésekre vonatkozó kérdések, de mivel opcionálisak, a gyakorlat eddig sajnos azt mutatta, hogy ezek szinte teljes mértékben kitöltetlenek maradtak, így továbbra sem lehet megadni ilyen típusú adatokat.
A környezetvédelmi szempontok a közbeszerzési dokumentumok bármelyikében megjelenhetnek: műszaki leírásban; a kiválasztási kritériumok között alkalmassági feltételként; az odaítélési szempontrendszerben értékelési szempontként és a szerződéses feltételekben. Egy eljárásban több szempont is felsorolható, így a szempontok szerinti felosztásban egy adott eljárás többször is szerepelhet. Amint az 1. ábrából kitűnik, a környezetvédelmi szempontok döntő többsége, 44 százaléka szerződéses feltételként fogalmazódik meg az érintett közbeszerzésekben. A környezetvédelmi szempontok több, mint negyede, tehát gyakorlatilag minden negyedik környezetvédelmi szempont értékelési szempontként és minden ötödik a műszaki leírás részeként jelenik meg. Az alkalmassági feltételek körében meghatározott környezetvédelmi szempontok előfordulási gyakorisága viszont nem számottevő, csak az esetek 6 százalékában fordul elő.
2023-ban összesen 7964 közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők 2869,1 milliárd forint összértékben, melyből 695 db tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, ezek értéke összesítve 80,8 milliárd forintot tett ki. A 2. ábra grafikonjából látható, hogy 2019-hez képest 2020-ban jelentős mértékű volt a visszaesés mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében, ekkor a környezetvédelmi eljárások száma közel a felére csökkent, az általuk képviselt összérték pedig 60% körüli értékre esett vissza. A következő évben, azaz 2021-ben sem történt számottevő változás, majd 2022-ben a környezetvédelmi eljárások száma kicsivel még a 2020-as adat szintje alá csökkent, az értékük pedig majdnem 10 százalékkal alacsonyabb lett a 2 évvel korábbi adatnál is. 2023-ban következett be a pozitív fordulat: a környezetvédelmi szempontokat alkalmazó eljárások mindkét fő mutatójának adata jelentősen növekedett, a darabszámuk közel másfélszeresére emelkedett (48 százalékkal), az értékük pedig majdnem harmadával (31 százalékkal) lett több.
Az 1. táblázat a 2022-ről 2023-ra bekövetkező változásokat mutatja be részletesebben a zöld közbeszerzési eljárások szempontjából. Az adatokból látható, hogy annak ellenére, hogy sem az összes eredményes közbeszerzési eljárás, sem a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések főbb mutatói nem alakultak túl kedvezően (a számadatuk tulajdonképpen csak stagnált, míg az értékük nagy mértékben csökkent, az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseknél majdnem 15 százalékkal, az össszes eljárásra vonatkozóan pedig több, mint egyharmaddal), addig a zöld közbeszerzések mindkét mutatója szignifikáns emelkedést ért el.
A 3. és 4. ábrák az eljárások arányait szemléltetik: 2023-ban a nemzeti eljárásrenden belül lefolytatott közbeszerzési eljárások 15,3 százaléka, ezen közbeszerzések összértékének pedig 18,3%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, ami az előző év, tehát 2022. év arányaihoz képest számottevő emelkedést jelent, konkrétan a számarány közel 5 százalékponttal, az értékarány pedig több, mint 6 százalékponttal növekedett.
Az 5. és a 6. ábra a nemzeti eljárásrenden belüli, a környezetvédelmi szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének alakulását szemlélteti főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosításban (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés). Ennek alapján elmondható, hogy az ajánlatkérők, hasonlóan az előző évekhez, 2023-ban is leginkább az építési beruházások esetében tartották szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. A sávdiagramokon látható, hogy a nemzeti eljárásrendben lefolytatott építési beruházások számának és értékének is több, mint ötöde tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, amely a számarányok esetében 5,4 százalékpontos emelkedést, az értékarányok tekintetében még ennél is magasabb, 7,2 százalékpontos növekedést jelentett az egy évvel korábbi arányszámokhoz képest. Az árubeszerzések, illetve a szolgáltatások vonatkozásában is nőtt a zöld közbeszerzések hányada, bár nem olyan nagy mértékben, mint az építési beruházásoknál, de az egy évvel korábbi 5 százalék körüli arányról 7-8 százalékra emelkedett.
A környezetvédelmi szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárások beszerzési tárgyak szerinti megoszlását szemlélteti a 7. ábra. Ezt a 8. ábra kördiagramjával összehasonlítva, mely a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések megoszlását mutatja ugyanazon csoportosításban, szembetűnő a különbség: 2023-ban a környezetvédelmi szempontú közbeszerzési eljárások esetében jóval nagyobb volt az építési beruházások számaránya, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerések esetében. Míg a zöld közbeszerzési eljárásoknak több, mint a háromnegyede (77,7%) építési beruházás tárgyú volt, addig a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek csak 7 százalékkal több, mint a fele.
Az értékarányok tekintetében már kisebb, 10 százalék alatti eltérést mérhettünk: míg a nemzeti eljárásrendben az építési beruházások az eljárások összértékének közelítőleg 84 százalékát tették ki, addig a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások összértékének 93 százalékát adták az építési beruházások. Ugyanakkor az árubeszerzésekhez, illetve szolgáltatásmegrendelésekhez köthető környezetvédelmi szempontú közbeszerzési eljárások arányai számban és értékben is jelentősen elmaradtak az összes nemzeti eljáráson belüli arányokhoz képest, kevesebb, mint a felét tették ki azoknak: számarányban 10-12 százalék körüli, értékarányban csupán 3-4 százalék körüli hányadot képviselve.
A 2023. évi adatokat a megelőző évi, 2022-es arányokhoz viszonyítva nagymértékű hasonlóságot tapasztalhattunk mind a nemzeti, mind a zöld közbeszerzések arányai tekintetében: 2,5 százalékponton belül maradtak az eltérések.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek; központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek és egyéb szervezetek) szerinti adatvizsgálat során az állapítható meg, hogy hasonlóan 2022-höz és a korábbi évekhez, 2023-ban is a regionális/helyi szintű intézmények vették a legtöbbször figyelembe a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseik során mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve. A 9. és 10. ábra kördiagramjaiból jól látható, hogy a zöld közbeszerzéseknek körülbelül háromnegyedét a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le az eljárások számarányát és az értékarányát illetően is. Az előző évi arányokhoz képest, ez pár százalékpontos növekedést jelent. A többi szervezethez köthető közbeszerzések mind a számarány, mind az értékarány tekintetében legfeljebb 10 százalékot értek csak el.
Az előző évhez, 2022-hez viszonyítva a közszolgáltató szervezetek zöld eljárásainak adataiban történt a legnagyobb változás: a számuk majdhogynem megháromszorozódott, és az az értékük is közel két és félszeresére emelkedett. Ezenkívül a támogatott szervezetek zöld közbeszerzéseinek értéke a felénél is kevesebbre esett vissza és a központi szintű szervezetekhez köthető zöld közbeszerzési eljárások száma és értéke is jelentősen csökkent.
A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások negyedévenkénti megoszlását vizsgálva, melyet a 11. ábra szemléltet, megállapítható, hogy ezen közbeszerzések számának és értékének alakulási tendenciája nagyon nagy hasonlóságot mutatott a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések negyedéves megoszlásával, ami a 12. ábrán látható. Egyetlen különbség, hogy a zöld közbeszerzések értéke a második negyedévben alacsonyabb volt, mint a negyedikben, szemben a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekkel, amelyek értéke az utolsó negyedévben mutatott kisebb értéket a második negyedévinél.
A zöld közbeszerzések száma és értéke a harmadik negyedévben tetőzött körülbelül 27 milliárd forinttal. A legkevesebb zöld közbeszerzési eljárás az év első 3 hónapjában zajlott és ekkor csupán 14 milliárd forintot költöttek az ajánlatkérők ilyen jellegű közbeszerzésekre, ami a negyedéves értékek közül a minimális volt. A második és a negyedik negyedévben mind a szám-, mind az értékarány néhány százalékponttal tért csak el a 25 %-tól.
A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások értékkategóriák szerinti megoszlását szemlélteti a 13. ábra. Megvizsgálva az adatokat, az a következtetés vonható le, hogy 2023-ban az eljárások túlnyomó többsége, több, mint 60 százaléka, a középkategóriába esett, azaz 50 millió forintnál nagyobb, de 250 millió forintnál kisebb összértéket képviselt. Értékük az összértékének nagyjából a kétharmadát tette ki (54,3 milliárd forint), tehát ebből a szempontból is ez bizonyult a legjelentősebb kategóriának.
A 250 millió forint feletti összértékű eljárások halmazába mindössze 53 db zöld közbeszerzési eljárás tartozott, ami az összes zöld közbeszerzés számának körülbelül 8 százaléka, viszont ezek az eljárások igen számottevő összértéket képviseltek, összesen 21 milliárd forintot, ami közelítőleg egynegyede a zöld közbeszerzések összértékének (26%). Amint az ábrán is jól látható, a legkisebb, tehát a legfeljebb 50 millió forint összértékű közbeszerzések nagyjából fordított arányokat képviseltek, mint a legnagyobb összértékűek: a számarányuk 29 százalékot tett ki, amihez 202 db zöld eljárás tartozott, az értékarányuk pedig 5,5 milliárd forinttal közelítőleg 7 százalékot ért el.
A 2. táblázat a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának és értékének adatait tartalmazza az ajánlatkérők vármegyéje szerint 2023. évben, [1] a 14.-15. ábra térképei pedig ezen eljárások számának, illetve értékének területi megoszlását ábrázolják. A táblázat adataiból és a térképekről egyértelműen Közép-Magyarország dominanciája derül ki. A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések közelítőleg harmada budapesti, illetve Pest vármegyei ajánlatkérőkhöz volt kapcsolható mind a számarány, mind az értékarány tekintetében. Észrevehető még a keleti és dél-keleti megyék jelentősebb szerepe is, a sorban következő Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével együtt ez a 4 vármegye kiteszi a zöld közbeszerzések számának közelítőleg a felét, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékkel együtt pedig a 60 százalékát. Viszont a többi vármegyében 5% alatt maradt a zöld közbeszerzések számaránya 2023-ban. A zöld közbeszerzési eljárások értékarányait illetően nagyon hasonló területi megoszlás adódik, talán csak annyi a különbség, hogy Budapest és Pest vármegye arányai megcserélődtek a számarányokhoz képest.
A 16. ábra garfikonjáról kitűnik, hogy a nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat tartalmazó közbeszerzések aránya a zöld közbeszerzéseken belül is nagyon jelentős, sőt az is elmondható, hogy szám-, illetve értékarányuk pár százalékponttal magasabban alakult a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekre vonatkoztatott kkv arányoknál is, mely a 17. ábrán látható.
Az elmúlt 4 évben mindig teljesült, hogy az eredményes, zöld közbeszerzések legalább 90%-ában kkv-szektorhoz tartozó gazdasági szereplő volt a nyertes. 2023-ban ez az arány 93 százalék volt, ami szinte azonos az előző év számarányával, az értékarány is csupán 1 százalékponttal emelkedett 2022-ről 2023-ra, így az is 93 %-ot ért el. Ez közérthetően annyit tesz, hogy minden eredményesen lefolytatott 100 olyan közbeszerzési eljárásból, ami környezetvédelmi szempontokat tartalmazott, 93 darabot a kkv‑k nyertek, és minden ilyen zöld közbeszerzésben elköltött 100 forintból is 93 forint a kkv-khoz került.
A piaci verseny intenzitására vonatkozó mutatókra fókuszálva kijelenthető, hogy a zöld közbeszerzések esetében még kedvezőbben alakulnak ezeknek az értékei, mint az összes eljárás, vagy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések körében. Az egyik ilyen mutató az egyajánlatos közbeszerzési eljárások[2] alakulására vonatkozik, amelynek a számaránya 2022-höz képest 3 százalékponttal csökkent a zöld közbeszerzéseken belül, az értékaránya pedig kevesebb, mint a felére esett vissza 2023-ban. Ezek az arányok 3-5 százalékponttal alulmúlják az uniós értékhatár alatti egyajánlatos eljárásokra vonatkozó érték- ill. számarányokat, pedig azok is észrevehető csökkenést mutattak az előző év értékeihez képest, amint ez a 18. és 19. ábra diagramjaiból is kitűnik.
A másik fontos indikátor a piaci verseny intenzitásának elemzésében, az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma, mely a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések esetén 2023-ban 6 db volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 6 ajánlatból kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ez az érték meghaladta az egy évvel korábbi adatot és az elmúlt öt évben növekvő tendenciát mutatott, ami a 20. ábrán is jól látható. Az is leolvasható, hogy a zöld közbeszerzésekre vonatkozó fajlagos ajánlatok száma szinte pontosan megegyezik a nemzeti eljárásrenű közbeszerzések hasonló mutatójával, és tendenciájában együtt mozog az összes közbeszerzési eljárásra számított átlagos ajánlati számmal, de az minden évben közelítőleg 1-1,5 darabbal több.
A lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT) alakulása a harmadik releváns mérőszáma a közbeszerzési versenyhelyzetnek. A zöld közbeszerzések számának és értékének eljárástípusonkénti részletes alakulását 2021-2023. években a 3. táblázat foglalja össze. 2023-ban összesen 1 darab zöld szempontot tartalmazó közbeszerzés zajlott le hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásként, ugyanúgy, mint 2022 évben, míg 2021-ben 2 darab ilyen eljárás volt, ami tehát tartósan egy rendkívül alacsony szintű adatnak minősül. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy a zöld eljárások közelítőleg kétharmadát (mind szám-, mind értékarányban) nyílt eljárás keretében folytatták le az ajánlatkérők.
[1] Az ábra és a táblázat nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepel, mert azokhoz általában több vármegye is tartozna, így nem lenne egyértelmű a besorolásuk.
[2] Itt a Hatóság eddigi gyakorlatának megfelelő eljárás alapú módszer alapján készült statisztikát kell érteni.