2018 - A fenntartható közbeszerzések éve

    Életciklusköltség-számítás

    A 2014/24/EU irányelv értékelési szempontok körében bevezetett érdemi újdonsága, hogy kifejezetten nevesíti az életciklusköltség-számítás alkalmazhatóságát. Az Európai Unió Bíróságának esetjoga megerősítette, hogy az életciklusköltség-számításra már a 2004-es irányelvek alapján is lehetősége volt az ajánlatkérőknek, ugyanakkor az életciklusköltség-számítás alkalmazásának részletesebb szabályozása nyilvánvalóan a gyakorlat terjedését igyekszik elősegíteni.

    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvekkel összhangban új alapokra helyezte az értékelési szempontok meghatározását. A nyertes ajánlattevő kiválasztása körében a Kbt. 76. §-a az irányelveknek megfelelően a legalacsonyabb ár és az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontok helyett minden esetben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását írja elő az ajánlatkérők számára. Az ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválaszthatja a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség (amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani), vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok alapján, amelyek között az ár vagy a költség is szerepel.

    Az irányelvi rendelkezésekre figyelemmel az ajánlatkérőnek az értékelési szempontok körében lehetősége van figyelembe venni a közbeszerzés tárgyát képező áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklus költségeit. Amennyiben az ajánlatkérő a legalacsonyabb költség szempontját választja, vagy a legjobb ár-érték arány meghatározása során költség alapú értékelési szempontot is alkalmaz, a költséget életciklus-költség számítási módszer alkalmazásával is meghatározhatja.

    A Kbt. 3. § 7. pontja értelmében életciklus egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza - ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is - a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig. Közbeszerzési környezetben az életciklusköltség tehát minden olyan esetben értelmezhető, amelyben a beszerzés tárgya, vagy annak egy része, fizikai formában megjelenő tárgy, rendszer, létesítmény, illetve ezek létrehozására irányuló építési, gyártási feladat, tehát tipikusan árubeszerzés, illetve építési beruházás esetén. Szolgáltatás megrendelése esetén is értelmezhető az életciklusköltség, amennyiben a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök, illetve azok létrehozása is a beszerzés tárgyát képezik.

    A Kbt. 78. § (2) bekezdése értelmében az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell az ajánlatkérő által jelentőségüknek megfelelően meghatározott mértékben figyelembe venni:

    a) az ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt költségek, különösen

    aa) a megszerzéshez kapcsolódó költségek,

    ab) a használat költségei, különösen az energia és más erőforrások felhasználása,

    ac) a fenntartási költségek,

    ad) az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (különösen az elszállítási és újrahasznosítási költségek),

    b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, ha ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

     

    A Közbeszerzési Hatóság az életciklus-költés számítási módszertanokról útmutatót adott ki, melynek célja segítséget nyújtani az ajánlatkérőknek abban, hogy közbeszerzési eljárásaikban az értékelés során miként alkalmazhatnak életciklusköltség-számítást, melyek e körben a releváns jogszabályi rendelkezések, az életciklusköltség-számítási módszer meghatározása során milyen szempontokra kell figyelemmel lenniük, milyen gyakorlati megfontolásokra célszerű ügyelniük az életciklusköltség-számítással összefüggésben a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában, illetve milyen külföldi gyakorlati tapasztalatokból meríthetnek. Az útmutató a következő linken érhető el:  http://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzes-z/magyar-jogi-hatter/kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoja-az-eletcikluskoltseg-szamitasi-modszertanokrol.